Galambegészségügy

VIRUSOK:  

paramyxovírus.

A galambok paramyxovírus okozta, a köznapi szóhasználatban nyaktekergetésnek vagy kólikának nevezett kórképe erősen ragályos fertőző betegség, mely hazánkban is széles körben elterjedt. A galamb paramyxovírus könnyen terjed állományról állományra, és fogékony (nem oltott) állományon belül nagyszámú egyedet képes megbetegíteni. Elsősorban a fiatalok között nagy százalékban okozhat elhullást.Jellemzője a hosszú lappangási idő. A fertőzéstől az első tünetek jelentkezéséig akár hat hét is eltelhet, de leírtak már tizenkét hetes lappangási időt is! Ez a tény a karanténozás idejét három hónapra nyújtaná, ami betarthatatlan. Ebből a szempontból is elengedhetetlen tehát az állományok rendszeres vakcinázása.

Tünetek

Legjellemzőbbek az idegrendszeri tünetek, a betegség köznapi elnevezése is innen ered. A galambok feje remeg, nyakukat furcsán tekergetik, néha annyira eltekerik, hogy a fejük tetejét fordítják a talaj felé. Mozgásuk rendezetlen, sokszor végeznek forgómozgásokat, támolyognak, dülöngélnek, hátrafelé felbukfenceznek.

Másik fő jellemző tünet a vízszerű, nagy mennyiségű, sokszor szinte folyamatosan ürülő "hasmenés", amitől a ketrec padlója olyan, mintha fellocsolták volna. A vízszerű folyadék nem a belekből származik, vagyis nem beszélhetünk valódi hasmenésről. A nagymennyiségű folyadék a megtámadott vesékből származik. A nagymennyiségű vízvesztést fokozott szomjúság kíséri, mely gyakori vízivásban jelentkezik - már amennyiben a galambok képesek vizet felvenni. Ha nem, hamarosan kiszáradnak és elhullanak

A megfigyelések szerint az esetek többségében mindkét tünetegyüttes megfigyelhető.

A fiatal galambok 3 hetes koruktól vakcinázhatók legkorábban. Az idősebb galambok éves ismétlő oltását a késő őszi vagy téli hónapokban, a vedlés után, de még hetekkel a párosítás előtt célszerű elvégezni.

Herpesvirus.

A fiatal korosztály vírus okozta betegsége, jellemzően a második és a hatodik hónapos életkor között jelentkezik.Heveny esetben súlyos kötőhártya-gyulladás, erős, savós orrfolyás figyelhető meg, garatgyulladással kísérve, mindehhez legtöbbször hasmenés is társul. A betegek fáradékonyak, gubbasztanak, és 3-4 napon belül elpusztulnak. Elhúzódóbb esetekben a vírus megtámadja az alsóbb légutakat is, melynek nehézlégzés a tünete. Károsodhat a máj és a hasnyálmirigy is, ekkor a betegek hamar lesoványodnak és elhullanak.Ritkán idegrendszeri tünetek - reszketés, kényszermozgások - is jelentkezhetnek.A herpesvírus utat nyithat másodlagosan támadó kórokozóknak, a leggyakrabban mycoplasmáknak, salmonelláknak, nem ritkán a trichomonasoknak is. Ekkor a tünetek ennek megfelelően variálódnak.A vírusra közvetlenül nem tudunk hatni. Fontos a már megbetegedett galambok vitaminokkal, immunerősítőkkel való ellátása, illetve a másodlagosan jelentkező kórokozók megfelelő gyógyszerrel való visszaszorítása.

Adenovírusok.

Az adenovírusok két típusa okoz galambokban megbetegedéseket, ezeket hagyományosan római számokkal (I-es és II-es típus) jelöljük.Az I-es típusú adenovírus fiatal galambokban okoz megbetegedéseket, jellemzően az év első felében. A járványok csúcsa júniusban szokta elérni maximumát. A II-es csoport minden korú galambot megbetegíthet, és nem mutatja az I-es csoport évszakos eloszlását. fiatal galambokat megbetegítő I-es csoport elsősorban a bélrendszer sejtjeit támadja meg, vízszerű hasmenést okozva ezzel. A coli baktérium gyakran támadja meg másodlagosan a lepusztult bélnyálkahártyát, ilyenkor a hasmenés tovább súlyosbodik. A begy jellemző módon telt.A II-es csoportba sorolt adenovírusok elsősorban a májsejteket támadják meg, és gyors - az első tüneteket követően másfél-két napon belül - elhullást okozhatnak bármely korosztályban.Vírusról lévén szó, az antibiotikumok se az I-es, se a II-es csoportra nem hatnak közvetlenül. Az I-es, fiatal galambokat megbetegítő vírus támadása esetén azonban feltétlenül indokolt az antibiotikumos kezelés: a terápiával ilyenkor a másodlagosan támadó E. coli baktériumra hatunk.

BAKTÉRIUMOK.

Paratífuszt,salmonella

A paratífuszt salmonella baktériumok okozzák. A betegség galambokban elsősorban ízületgyulladásban, bélgyulladásban és szaporodási problémákban jelentkezik. A fiatal galambok gyors elhullását is okozhatja. Idősebb galambokban néha idegrendszeri tünetekben is megnyilvánul, melyet könnyű összetéveszteni a paramyxovírus okozta „nyaktekergetés"-sel.A paratífusztól nehéz megszabadulni, az antibiotikumos kezelések kitisztíthatják ugyan a szervezetet, de hosszabb távú védelmet nem adnak ellene. Ez utóbbi csak az évenkénti védőoltásoktól várható.

Coli.

Az E. coli (Escherichia coli) baktériumok általában a galamb bélcsatornájának ártalmatlan lakói. Ha azonban valamely okból ezek a baktériumok túlszaporodnak, súlyos hasmenést, a véráramba kerülve pedig halálos kimenetelű megbetegedéseket okozhatnak.Egyik legjellemzőbb megnyilvánulásuk, amikor az adenovírussal fertőzött fiatal galambokat támadják meg másodlagosan. Ilyenkor, kezelés hiányában, a hasmenéssel súlyosbított betegség a fiatalok között akár száz százalékos elhullási aránnyal is járhat!

Ornithosis.

Baktérium okozta, emberre is veszélyes fertőző betegség, amely elsősorban légúti tünetekben nyilvánul meg: (egy szemre korlátozódó) könnyezés, fejrázás, tüsszögés, orrfolyás, lihegés stb.Általában jól kezelhető antibiotikumokkal, vagy ezek kombinációival, de a teljes gyógyuláshoz egy hónapos kezelés szükséges. A pár napos kezelések visszaszorítják ugyan a tüneteket, de a kórokozót nem tisztítják ki a szervezetből, így a betegség állandóan kiújul.Kiegészítő kezelésként légút-tisztítók és immunerősítők adása ajánlatos.A galambász elsősorban nagy mennyiségű fertőzött por belélegzése útján fertőződhet. Ezért használjunk egy egyszerű arcvédő (géz)maszkot, ha porral járó munkát végzünk a dúcban.

Mikoplazmózis.

Az ornitózishoz hasonló tünetekben megnyilvánuló betegség. Fellépése általában valamilyen dúchigiéniai hibát jelez, pl. huzat, vagy ellenkezőleg, az elégtelen légcsere miatti ammónia-feldúsulás a levegőben.Antibiotikumok kezelésre jól reagál, de a kezeléssel párhuzamosan a hajlamosító tényezőt pl. a huzatot is ki kell küszöbölnünk.

PRAZITÁK:

Kokcídiózis.

A kokcídiumok egysejtű paraziták, a galambok bélrendszerében élnek. Szaporodásuk folyamán károsítják a bélfalat, abban vérzéseket okozva, amely igen súlyos fokú is lehet.A beteg galamb gubbaszt, tolla borzolt, a bélsár sokszor barnás, habos, súlyos esetben akár véres is lehet. Jellemzően inkább a fiatal, növendék korosztály betegsége, de akármelyik életkorban okozhat teljesítménycsökkenést, súlyosabb esetben halált is.Megelőzésében fontos szerepet játszik a megfelelő dúchigiénia, mivel a környezetbe kikerülő és napokig ott maradó bélsárban tud fertőzőképes alakot képezni az élősködő, melyhez kedvező a nedves környezet.

Trichomonas.

Egysejtű, önálló mozgásra képes parazita okozza. Igen elterjedt a galambok között,szinte mindegyik egyed hordozza őket, de látható betegséget ehhez képest viszonylag ritkán okoz. A fiókák a szülők begyteje által fertőződnek. Egy ilyen enyhe fertőződés hasznos, mivel ez biztosítja, hogy a fióka kialakíthassa saját védelmét a kórokozó ellen. Ha azonban a begytejben túl sok a trichomonas, akkor a fióka megbetegszik és kezelés híján gyorsan el is pusztulhat.Idősebb korban elsősorban verseny- és szállógalamboknál okozhat problémát, teljesítménycsökkenés formájában, melynek oka sokszor rejtve marad. Annál is inkább, mivel az utóbbi időben egyre ritkábban jelenik meg a torokban a klasszikus sárga gomb, az esetek mindössze 10-15%-ában látunk már csak ilyet.

Oldal: Egészségügy
Birminghami pergő - © 2008 - 2024 - horvathpergoduc.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat