Fiatal galambok beszokatása:

Fiatal galambjaimat akkor szoktatom, amikor már önellátók, tehát maguktól esznek és képesek arra, hogy a csapóba vagy a volierbe felrepüljenek. A szoktatás a csapóban több órás kizárással kezdődik. Így a fiatalok megszokják a tetőt, s megismerkednek a szűk környezettel. 2-3 alkalommal történt több órás kizárás után délután 6-7 óra felé, etetés előtt, lehetőleg szélcsendes időben, óvatosan 4-6 db fiatalt kiteszek a kijáró csapdára. A fiatalok általában a kijáró csapdán maradnak, s rövidesen (az etetés időpontjában) visszaugranak a bejárón. Sok fiatalt kitenni egyszerre nem célszerű, mert valamilyen külső behatástól megijedve, könnyen fölreppennek egyszerre, s egymást elijesztve, szanaszét repülnek. A távolabbra elkeveredett fiatal azután esetleg több napig csavarog, vagy egyáltalán nem tér vissza. A több nap után visszajött fiatal is értéktelenné válhat röptetés szempontjából, mert esetleg megszokja az elülést, amiről nehéz leszoktatni. Ha a fiatalok már 2-3 alkalommal kint voltak, és megtanulták a csapdán való beugrást, nagyban csökkent az eltévedés veszélye. Beszokottnak akkor tekinthető a fiatal, amikor felröppenve pár kört repül és biztosan visszaül a saját tetőre, majd rövid időn belül bejön a padlástérbe. A fiatalok szoktatása kezdetén erősebb, már szálló fiatalt, vagy szálló öreget soha nem engedek ki, nehogy azok felkapva, a gyenge fiatalokat magukkal rántsák. Vannak tenyésztők, akik a fiataloknak lenyitják a csapót, rájuk bízva azt, mikor jönnek ki a szabadba. Ez a módszer sem rossz, de van egy hátránya. Hogyha nem figyeljük, nem tudjuk melyik fiatal volt már kint és melyik nem. A fiatalok felröppenése esetén nagyobb mérvű veszteség érhet így bennünket. Nem beszélve arról, ha reggel lenyitjuk a csapót, nem tudjuk, hogy a nap folyamán a későbbi órákban nem kerekedik-e szél, vagy vihar, ami komoly veszteséget okozhat. Vannak tenyésztőtársak, akik a helyi adottságoktól függően, (alacsony tető, közeli szomszéd ház) úgy szoktatnak, hogy a fiatalok szárnyának 5-6 tollát lekötik, letűzik. Különösen beöregedett, erős fiatalok esetében ez a módszer indokoltnak tűnik. Ott, ahol a szoktatás körülményei zavarmentesek, ez a módszer eredményesen alkalmazható. Természetesen fennáll a veszélye annak, hogy a lekötött szárnyú galamb, ha felugrik, leeshet valahol, s így könnyen megfogják, vagy a macska áldozatává válik.

                                                                                                Varga József

Behajtás:

Röp versenyeken eredményesen szerepelni csak a követelményeknek megfelelő, jól behajtott röp csapattal lehet. Mi röp galambtenyésztők mindennapos szórakozásunkat is a falkaröptetésben találjuk meg. Galambjaink jó behajtása tehát minden szempontból egyike a legfontosabbaknak. Behajtás alatt értjük röp galambjainknak röptetését olyképpen, hogy azok a kieresztéstől a megülésig lehetőleg szorosan, zárt csapatban (falkában) együtt röpüljenek. Hogyan történik tehát a falka behajtása? A fiatal galambok szoktatása általában 2-3 hétig tart. Akkor kezdjük el a behajtást, amikor a fiatalok saját maguktól felrepülve, vagy a csapóból kieresztve a repülés után biztosan leülnek vissza a saját tetőre. Vannak sporttársak, akik napi egyszeri röptetéssel falkásítanak. A gyakorlat azt mutatja, hogy a napi egyszeri röptetés kevés, mivel az időjárás szeszélye miatt 1-2 napos kényszerpihenő gyakran előfordul. Gyakori röptetéssel, 2-3-szori felhajtással a galambok gyorsabban összeállnak, befalkásodnak. Azonban nem mindenkinek van módjában a reggeli kihajtás után ismételten röptetni. A szabad szombat és a vasárnap áll csupán ilyen szempontból esetleg rendelkezésre, ha ezt az időjárás is meg engedi. Vannak olyan galambászok akik megülni készülő öreg falkájukba hajtják a fiatal galambjaikat. Ezen módszerrel, rontjuk az öreg falkánkat, és esetleg kitesszük magunkat annak a veszélynek, hogy az öreg falka a fiataloktól megbokrosodik, s magasba emelkedve, a fiatalokat esetleg elszórja. A „kizárásos módszert” következőkből áll: A fiatal galambokat reggel etetés nélkül kihajtani, s a csapót bezárni, hogy a galambok bejönni ne tudjanak. A galambok egész nap kint vannak, ha kedvük van, napközben repülnek, többször fel-felcsapnak, majd elfáradva elülnek a tetőn vagy a csapón. Délután kinyitni a csapdát, illetve a bejárót, a galambok bejönnek, s akkor kapnak enni, inni, amennyit el tudnak fogyasztani. Ez így megy 2-4 héten keresztül. A galambok eleinte lesoványodnak, de később megszokják a napi egyszeri étkezést, s annyit esznek egyszerre délután, amennyi egy napra nekik elég. Megszokják a kin létet, s a falkarepülést annyira, hogy már a második hét végén zömében együtt repülnek, és együtt ülnek. Megedződnek és szorosan ragaszkodnak egymáshoz. A módszer első olvasásra keménynek, drasztikusnak tűnik, mivel a galamboknak étlen szomjan kell kint lenniük a tetőn majdnem egész napon át. De vajon egészségesebb-e az, hogy pár órás repülés után fiatal galambjaink be vannak zárva a nyári melegekben az áttüzesedett cserepektől sokszor 40-45˙’C hőmérsékletű padlástérbe?A Tapasztalat azt bizonyítják, hogy fiatalok, amelyek napfényben és frisslevegőn vannak egész nap, szépen fejlődnek, meg erősödnek és igen hamar befalkásodnak. Nem is éheznek, mert esténként annyit esznek, hogy a másnap reggeli kiröptetésnél is van bőven magféleség a begyükben. A kizárásos módszernek a másik óriási jelentősége az, hogy a galambjaink igen jól beszoknak, megismerik jól a környéket. Szabálynak tekinthetjük azt a megállapítást, hogy a fáradt és letört falka nem vész el.                                                                                                 Varga József

Keringő galambok:

Fiatal galambok felkészítése a versenyre:

Fiatalokat 35 napos korukban szoktam leválasztani, egy hétig átlagos keveréket kapnak annyit, amennyit jólesően megesznek. A második héten kezdődik a szoktatás-behajtás, ebben az időszakban már külön keveréket kapnak 50 % árpa - 50% cirok, köles, fénymag, napraforgó, repce, borsó, kukorica. Ez utóbbi 50 % egyenlő arányban keverve, s mindebből annyit, hogy mindig éhesek legyenek. Ez a gyakorlatban úgy fest, hogy a normál adagjuknak körülbelül a felét kapják. Nagyon oda kell figyelni, hogy miként hajtjuk be a fiataljainkat, ha ráérősen tesszük hagyva, hogy 10-14 nap alatt álljanak falkába, akkor sokkal hamarább tanulnak meg peregni, és hajlamosak lesznek kiszakadni a falkából. Az ilyen falka csak kemény munkával törhető be és minduntalan bosszúságot okoz a tenyésztőnek. Arra kell hát kényszeríteni kedvenceinket, hogy a lehető legrövidebb idő alatt összeálljon a csapat. Nálam ez sohasem lehet több egy hétnél, ha kell, egy nap nyolcszor hajtom ki a fiatal falkát. Az így behajtott galambok sokkal falkaszeretőbbek, feltörőbbek lesznek. Amikor összeállt a falka, változtatok a takarmányozáson, naponta egyszer kapnak, bőségesen, de csak annyit, hogy ne hagyjanak semmi maradékot. A keverékben felemelem a hüvelyesek mennyiségét 20%-ig és a kukoricát 10%-ig (az árpából visszaveszek 20%-ot), hadd épüljön az izomzat. Naponta kétszer szállnak, amíg a két órát el nem érik, eztán áttérek napi egyszeri röptetésre. Hetente egyszer egy pihenőnapot beiktatok, ilyenkor adok nekik fürdővizet, ecetet és sima konyhasót teszek a vízbe. Megfigyelhetjük, hogy másnap nagyobb kedvvel szállnak majd. Körülbelül egy hónapja szállnak a madarak, amikor áttérek egy keményebb bánásmódra. A keveréken változtatok: 50% árpa, 20% köles, 10% cirok, 5%napraforgó, 5%fénymag, 5%repce, 5% kukorica. Ha meleg az idő akkor napraforgó és kukorica helyett kölest, cirok magot és búzát adok. Igazából az igazi, ha ekkor már sorosan etetünk (nem keverjük össze a magokat, hanem sorban adjuk a galamboknak, kezdve azzal, amelyiket legkevésbé szeretik), de ha nincs ekkora türelmünk, akkor legalább az árpát adjuk külön. A fehérjét por alakban vízben oldva adom. Megvonom a pihenőnapokat és kíméletlenül, minden időben kihajtom őket, a takarmány mennyisége pedig körülbelül 80%-os tehát nem annyit kapnak, mint a normál fejadagjuk. A vizet csak délután teszem be a dúcba, másnap kihajtás után kiveszem, ne szokja meg a falka, hogyha leszáll, rögvest ihat. Sokaknak ezt az időszakot nincs türelmük végigcsinálni, pedig innen már nincs messze a siker. A galambok ebben az időszakban mondhatni „bűn” rondán szállnak, de ez minket ne érdekeljen, hisz a versenyre készülünk, ott kell teljesíteniük madarainknak. A letöréses időszak hozzávetőlegesen két hétig tart, ezt követi kb. 8 nap a versenyig, innentől emelni kell a fejadagot. Már csak azzal, hogy annyit ehetnek, ami jólesik szemlátomást nő a teljesítményük, gyorsabban és magasabbra emelkednek. Az árpa arányát csökkentem, ezzel egy időben az olajos magvakból többet adok. Az utolsó héten csak minden másnap szállnak, a verseny előtt sem kell a fiatalnak egy napnál több pihenő. Az utolsó 3 nap takarmányozása mindent eldönthet, ha nincs túl meleg, max. 25 fokig, akkor bátrabban adok az olajosokból. Szerda este: egy adag repce – egy adag napraforgó addig ismételve, amíg esznek, ezután még adok pár szem kukoricát, azt még megeszik, mert szeretik, ha otthagyják az sem baj. Csütörtök este: ugyanaz, mint szerda, csak a magokat még megkeverem búzacsíra olajjal. Péntek este: csak aprómag, egy adag repce – egy adag fénymag – egy adag köles. Annyit esznek meg amennyi jól esik, nem baj, ha marad előttük egy-két deci, legalább másnap nem kell korán kelnem. Hétfő – kedd – szerda vitaminos víz, csütörtök – péntek tiszta víz. Nagy melegben péntek este vigyázzunk az olajos magvakkal, csak módjával, egyébként is elmondhatjuk, hogy a pénteki etetés már csak „nassolás”, a jól felkészített galamb ilyenkor már nem fal fel mindent, amit elé tesznek. Végezetül álljon itt néhány jó tanács: - soha ne adjuk oda azt a kis pluszt, amitől majd „olyan jól mennek” - a csodaszereket ne a versenyen teszteljük - a megültető, de a falkát nem visszafogó galambokat csak utolsó nap szedjük ki közülük - ne gyógyítgassuk a fiatalokat, a versenygalamb nem betegeskedhet - az etetéseket ugyanabban az időpontban végezzük - ne legyünk könyörületesek - verseny előtt 3 héttel már ne fürdessünk, a péntek délelőtti fürdetést tegyük függővé az időjárástól.

                                                                                                Farkas László

Oldal: Hogyan röptesünk ?
Birminghami pergő - © 2008 - 2024 - horvathpergoduc.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat